e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2018. május 21. hétfő, Konstantin napja 
A faluról

 

CSÓKAKŐ RÖVID TÖRTÉNETE 1299-2018

 

A vár és a falu HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁDKORI elődjére van néhány adatunk. A Bödönkúton falura vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. Rómer Flóris még látta annak a templomnak a romjait, amely a Csókapusztával azonos falu lehetett. Látóhegy és Pusztacsóka találkozásánál egy domb található, ahol embercsontokat és koponyákat találtak. Ez a terület lehetett a vár és a falu X-XIII.századi elődje, és a későbbi úgynevezett tarisznya vára. A várat legelőször hivatalos magyar okiratban 1299. szeptember 1-én említik. Első várnagya Csák István alországbíró volt. Az első írásos említéstől számítjuk a mai Csókakő megalapítását. 

X.-XIII. SZÁZADBAN a térség Székesfehérvár után a megye második legjelentősebb hatalmi-közigazgatási központja volt, ezt elsősorban stratégiai adottságának köszönhette. A királyi vár közelsége növelte Csókakő jelentőségét, ráadásul itt haladt el a Tihanyi Apátság alapító okiratában magyarul megemlített "Fehérvárra menő hadút", a mai 81-es, ami növelte a vár hadászati szerepét.

XIII. SZÁZADI VÁRLÁNCOLAT fontos egysége volt Gesztes, Vitány, Oroszlánkő mellett.

1326-ban Károly Róbert  felismerte Csókakő kulcsszerepét, és megszerezte azt a Csákoktól.

1430-ban a várat a Rozgonyiak kapták meg, először csak élethossziglani használatra, aztán 1453-ban V. László már örökjogon adományozta nekik.

1490-től Csókakő ismét királyi vár. II. Ulászló előbb Corvin Jánosnak adományozza, majd Egervári Lászlónak zálogosítja el.

1515-ben Kanizsai László szerzi meg a várat. Halála után lányára Kanizsai Orsolyára száll a várbirtok.

1534-ben Nádasdy Tamás kezére kerül a vár, aki feleségül veszi Kanizsai Orsolyát.

1543-1687-ig Csókakő török végvár lett, a várat viszont csak 1544. májusában adják át a töröknek a csókakőiek. Nádasdy Tamás sosem tudta igazán birtokba venni a várat, mivel a Bakics fivérek elfoglalták a várat, s a császár a védelmi megfontolások miatt támogatta a birtokban maradásukat. A Török Hódoltság ideje alatt csak hetekre, hónapokra sikerült magyar kézre visszajuttatni. A török hódítók hamar felismerték a vár stratégiai jelentőségét. A Győr és Komárom felől érkező főutat ellenőrző másod-, ill. harmadrendű elő várként funkcionált.

1566 nevezetes év volt Csókakő számára is: gróf Nicolas Salm Gesztesen, Vitányban és Csókakőn is sikeresen vette fel a harcot a török ellen. A diadal után Salm visszavonult, de magyar helyőrséget hagyott Csókakőn. Néhány hónap múlva azonban a vár ismét török kézen volt.

A TÖRÖK KORBÓL ISMERT ADÓÖSSZEÍRÁSOK legelőször 1582-ben tesznek említést Csókakőről. Akkoriban azonban a hajdan virágzó település helyzete tragikus volt: üres és lakatlan. A napjainkban aranykorát élő borkultúra sanyarú előzményeként említhető meg a török korabeli defter megjegyzése, amely az akkoriban lepusztult területre vonatkozott:

"...a nevezett város közelében lévő és egykor virágzó, de most pusztuló szőlők vannak..."

1601-ben a bécsi hadvezetés hat zászlóaljnyi emberével és két ágyújával vette vissza a várat a mindössze 20 főnyi török helyőrségtől. Báró Nádasdy Ferenc utolsó magyar várnagyként birtokolta a várat.

1601 ŐSZE kiemelkedő jelentőségű volt a vár és később településünk történelmében. A nevezetes, hol csókakői, hol pedig sárréti csatának nevezett ütközet történetírók hosszú generációit foglalkoztatta. 1601. október 9-15. között zajlott le a híres ütközetsorozat. A csata nyerteseként Mátyás főherceget említi az utókor. A 13 ezer fős császári sereggel szemben a török háromszoros túlerőt képviselt, de a hideg, őszi klímát nehezen tűrte. Ennek a számlájára is írható a török túlerő széthullása. Seregünkben olyan neves személyiségek is helyt kaptak, mint Forgách Zsigmond, Thurzó György, valamint a magyar végvári világ új nemzedékének reménységei: ifjabb Batthyány Kristóf és Osztovics Mátyás. Itt volt Johann t’SerclaesTilly hadnagy a 30 éves háború majdani legendás hadvezére. Említést érdemel Brindisi Szent Lőrinc, aki gyalog járta be Európát, prédikált és minden erejével küzdött a török hatalom ellen. Mátyás főherceg csapatában harcolt az Ottomán Birodalom ellen. Istvánffy így ír róla:

"...A fölfeszített Krisztus keresztjével a kezében emelt hangon harcra buzdította a keresztény csapatokat, s mit sem törődött a körülötte röpködő golyókkal."

Emlékét a móri Kapucinus templomban elhelyezett arckép, és Rovátkai Lajos által készített mennyezetfreskó örökíti meg. A csókakői várkápolnában Brindisi Szent Lőrinc 1601. október 24-én hálaadó misét tartott az egyházi krónikák szerint, miután egy körmenetet vezetett Bodajkról Csókakőre.

1602-ben azonban Csókakő vára ismételten török kézre került. A végső felszabadulásra még 85 évet kellett várni.

1619-ben a csókakői váruradalom falvait első ízben vették fel Komárom vármegye összeírt birtokai közé, ezt követte 1622-ben a vármegyei közigazgatás részleges és némileg jelképes visszaállítása. A Csókakői Várkápolnában Máhr Ferenc festő is megörökítette a Sárréti-Csókakői csatát, a festményt a Csókakői Várbarátok Társasága rendelte a művésztől.

1664-ben Evlia Cselebi török világutazó örökítette meg Csókakő fontos szerepét és felkészültségét is: "...Székesfehérvár alá tartozó közigazgatási alközpont és helyettes bíróság: parancsnoka és elég katonája van."...kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be."...Egyetlen kapuja keletre néz, hadi szertára, mindenféle készlete bőven van."

1687. OKTÓBER 17-én Csókakő 143 éves török uralom alól szabadult fel. Gróf Zichy István győri alkapitány ostromolta meg a várat, aki gyújtóbombákat is lövet a várra, ennek következtében a vár egy része leégett.

1690-ben Csókakő megszűnt erődítés lenni, 1695-ig még néhány török hadifogoly várbörtöneként használták, egyetlen zsoldos katona őrizte őket. Az utolsó török rab 1703-as távoztával Csókakő várkorszaka végleg lezárult.

1691. NOVEMBER 8-án Hochburg János tanácsos vásárolta meg a csókakői uradalmat művelt és nem művelt területeivel, legelőkkel, erdőkkel, hegyeivel és völgyeivel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedési és bormérési joggal. A Hochburg urasággal sok gondja volt a lassan benépesülő településnek. 1692-ben, 1696-ban és 1694-ben is voltak említések a parasztság sanyarú sorsára. A csókakőiek többször összetűzésbe kerültek az osztrák földbirtokossal, ám a végén mindig sikerült megegyezni a Hochburg urasággal.

1703-ban kiürítésre kerül a vár, felhagynak a vár használatával, megszűnik a vár őrzése, és bezárják a várbörtönt.

A XVIII.-XIX. SZÁZADBAN közös közigazgatási egységet alkotott Denna, Középgyóta, Kerekszenttamás, Ótelek, Várallya, Vóta, Zsipfalva puszta, Szentimre és Szerászló településekkel, tehát ezek a települések Csókakőhöz tartoztak.

SZŐLŐK komoly értéket jelentettek Csókakő számára. Az első betelepülőket Lamberg grófja hozta be 1752 előtt.

1749-ben a község aláírta a Szőlőtelepítési Szerződést, amivel a modernkori település alapjait letették, ekkor alakul meg a Csókakői Hegyközség.

1752-ben a csókakői kisbirokos szőlőművesek egy része Hochburg Domonkos lánya, másik részük pedig a Lambergek birtokának fennhatósága alá került. A földeket szőlővel telepítették be, a bort piacra is elvitték.

1772 és 1774  között a községgé szerveződés fontos állomása, a katolikus templom felépítése volt. 

1774. augusztus 7-én vasárnap felszentelik a gótikus Szent Donát Templomot, és megtartják az első Csókakői Szent Donát Napi Búcsút, ami már a kezdetektől fogva mutatványos, vásáros búcsú volt.

1783-ban már működik a katolikus egyházi iskola. Rektora Kiss István, akinek 6 fiú és 5 lány tanítványa van. Az oktatás magyar nyelvű, írás, olvasás, számvetés és vallástudomány tartoztak az oktatott tárgyak közé. Átadásra kerül az iskola mellett a majdani községháza.

1784 előtt nemesek letelepedéséről is van adatunk, 11 nemest írtak össze akkoriban. Ők feltehetőleg szintén szőlőtermelésből éltek. A csókakői armalita nemesi családok a Hollósyak, a Görög család, és a Popráczy családok voltak. Ők a birtokaikon szőlőművelésből, és borkészítésből éltek. Összefogták a falu közösségét, kisbirtokosait és szőlőművelőit. A borászat a század végére már komoly eredményeket ért el, Fényes Elek a

1784-ben Csókakő hegyközségből községgé szerveződik, első bírája Hatos Pál volt.

1784-87 KÖZÖTT a település lélekszáma 287 fő. A faluban összesen 68 család élt. A zsellérek száma 64 fő, a házak száma 52. A falu lakossága növekedésnek indult: 1870-ben 676 fő, 1880-ban 708 fő, 1890-ben 741 fő, 1900-ban 731 fő, 1941-ben 808 fő. A lakosságszám lassú növekedése és gyakran tapasztalható visszaesése a filoxéria pusztításával hozható összefüggésbe. Ebből is jól látható, hogy a szőlők a lakosság megélhetésének forrását jelentették. Említést érdemelnek a gyümölcsfák is: szilva, dió, mandula, gesztenye, alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi termett a vidéken.

1788-ban Csókakői Egyházközség leválik a Bodajki Egyházközségről, és a fíliaként működő egyházi szervezet, önálló Plébánia Hivatal alakul Csókakőn. Így Csókakő Szabó Ferenc bíró hivatali idejére teljesen önálló közigazgatási egységként, önálló településként kerül jegyzésre, így elődeink sikeresen vezették át Csókakőt a középkori uradalmi korszakból az újkori közigazgatási rendszerbe. A népemlékezett emiatt Szabó Ferencet tartotta az első önálló csókakői bírónak, de előtte még két bíró Hatos Pál és Rákos István is irányította a községet, és dolgozott azon, hogy Csókakő önállósága az új rendszerben is fenn maradjon.

 1848 és 1849-es forradalomban és szabadságharcban részt vett a község. A vesztes móri csata 1848. december 30-i csatanapját követően részt vettek a csókakőiek az utódvéd harcban. Sikeresen lassították le az osztrák támadást, maga Ottinger tábornok két lovasezredet volt kénytelen a faluba irányítani, az erős ellenállás miatt. A csata során 63 gazdát károsított meg az ellenséges haderő, a bíró házát, a plébános présházát felgyújtották. Az osztrákok az ellenállás után fosztogattak, és jelentős károkat okoztak a községben.

Az 1860-AS ÉVEK ELEJÉN megnyílik a község határához közel elhaladó Székesfehérvár-újszőnyi vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója.

1863-ban lebontják, és újjá építik a Szent Donát Templomot neogótikus stílusban, ebben az évben Szent Donát tiszteletére újra szentelik a templomunkat.

1886-ban Csókakőt Újmajor településrészével együtt nagyközséggé nyilvánítják.

1887-ben  megalakul rendeletileg a Csókakő Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete.

1890-ben átadásra kerül a Kossuth Lajos utcában az egykori Bikaréten a Művelődési Ház.

1896-ban Felújítják, bővítik és átadják a községházát.

1913-ban megalakul az első gazdasági egyesület, a Csókakői Hitelszövetkezet.

1919-ben a tanácsköztársaság megszűnése után, megalakul szintén csókakői rendeletben foglaltan a Csókakői Polgárőrség.

1930-ban A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság, az iparból élő lakosság aránya  is mindössze 13%. A községben Hangyaszövetkezet működik kocsmája és számos borozót tartanak nyilván, megkezdik a várhoz vezető turistaútvonalak kiépítését, idegenforgalmi jelentősége lesz Csókakőnek, megindulnak az ilyen irányú fejlesztések.

1935-ben a vár közelében lévő úgynevezett VÖRÖSHÁZ egy szobája menedékházként funkcionált, amelyet az adományozó gróf Merán Fülöpről neveztek el. A házat 1945-ig rendszeresen használták. A II. világháború harcaiban találatot kapott, kiégett majd lebontásra került.

1938-ban Csókakőn bevezetik a villanyt a községbe, és ezzel egyidejűleg bevezetik az analóg telefonvonalat, a postára és a községházára.

1940-ben megalakul a sportegyesület, a Váralja SC Csókakő, ekkor építik fel a jelenlegi pályánkat a lőtérrel együtt.

1944-ben, Csókakő is az átvonulási pontok közé tartozott. A front két hónapig a településen haladt át, a község területe hadműveleti területté változott. Csókakőről is elhurcoltak egy zsidó házaspárt, Grünfeld Jenőt és feleségét. A deportáltak átvonultak a falun - férfiak, nők, gyermekek - egy helyi félkész házban pihentek meg, a helyi lakosság megszánta őket, többen élelmet vittek nekik.

II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Csókakő többször cserélt gazdát, hol a német, hol a szovjet csapatok nyomultak előre. Az első találat 1944. december 24-én érte a falut. A templomtól felfelé orosz, lefelé német erők foglaltak helyet. Többek között Fűrész Aladárt, Végh Kálmánt, Wéninger Gyulát, Végh Donátot, Végh Istvánt, Csányi Józsefet, Bognár Gézát, Cseszneki Lászlót a németek elvitték a faluból, Mórra hajtották őket, majd onnét bevagonírozva Németországba hurcolták katonai szolgálatra. A helyiek egy részének menekülniük kellett. Csákberénybe, Csákvárra, Gántra majd Tabajdra mentek. A lakosság másik része helyben vészelte át a szörnyű időszakot. 1944. december 29-e után a harcok súlypontja Mór környékén volt. Szilveszter éjszakáján a magyar katonák az 1863-ban újjáépített római katolikus templomot Bodajkról foszforral lőtték be. A templom teljesen leégett, harangjai összetörtek. A község templomának az újjáépítése a csókakői lakosok adományaiból és társadalmi munkával valósulhatott meg.

A II. világháború utolsó csókakői katonai áldozata Fűrész Károly volt, aki 1945. március 16-án esett el. Egy orosz katona oltotta ki életét. Az utolsó polgári áldozata pedig az édesapja Fűrész György volt, akit 1945. március 18-án a saját háza udvarán egy orosz katona lőtt agyon, mivel német katonának nézte. Az új élet a világháború után nehezen indult meg. 

1944. NOVEMBER 1-jén 842 főt számlált a település, ez azonban 1945. április 25-ére 703 főre apadt. 72 ház vált lakhatatlanná, 7 ház kivételével mindegyik ház valamilyen találatot kapott a harcok során.

1950. JANUÁR 15-én a székesfehérvári megyés püspök szentelte fel az újjáépült templomot. 1959-ben Lezsák Rafael munkája révén elkészült a három harang is.

1950-ben elindul a Csókakői Kőbánya a vár közvetlen szomszédságában a Vértes oldalából megkezdik kitermelni a 81-es út építéséhez használt követ és sódert.

1950 októberében megszűnik Csókakő Nagyközségi Önkormányzat lenni, bevezetik a tanácsi rendszert, Csókakő innentől kezdve Csókakő Községi Tanáccsá alakul. A község bíráját felváltja a tanácselnök. A község elveszti nagyközségi rangját.

1956-OS FORRADALOM IDEJÉN Pestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét. A faluból Remete Ferenc, Lőrincz Ottó, Suralik Lajos kísérte a kocsit, Pesten segédkeztek az adományok szétosztásában. 1956-ban disszidáltak többek között: Wéninger Gyula, Komendó Gyula, Rácz Donát, Makk György, Zsolnai Márton, Király Ferdinánd, Király Rudolf.

1960-ban indult meg a turizmus fejlődése, 1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását. Ugyanebben az évben megalakul a Váralja MGTSZ.

1962-ben felépül a Váralja MGTSZ telephelye, megépül a műhely, a gépszín, és a termelőszövetkezet istállói, terménytárolói.

1969-ben a Csókakői Kőbányában a kitermelt kő rossz minősége miatt felhagynak a bányaműveléssel. A bányát viszont nem zárják be, elhagyatottá válik a bányatelep.

1972-ben megkezdődik az üdülőövezet a vár alatti gyümölcsösök, a Váralja felosztása, és kiárusítása, a terület közművesítése és fejlesztése.

1974-ben a Váralja MGTSZ egyesül a Móri Kossuth MGTSZ-szel.

1976-ban megalapítják a Csókakői Óvodát, az első alapító vezető óvónője Ács Imréné Ibolya. Az óvoda egy csoporttal és konyhával kezdi meg működését.

1977-ben portalanítják, aszfalt burkolattal látják el a belterületi útjainkat.

1978-ban megrendezik Magyarország egyetlen téli szabadtéri kispályás labdarúgó bajnokságát az I. Téli Kupát. A sporteseményen 8 kispályás csapat vesz részt, az első Téli Kupát az Aranytartalék csapata nyeri meg.

1982-ben a község kezdeményezésére elindítják a 30 főt, főként kisgyerekes anyukákat foglalkoztató Kossuth MGTSZ Varrodát, kialakítják a bedolgozói rendszert.

1986-ban felújítják és bővítik a Művelődési Házat, a területi bajnokságban, az NB III-ban játszó tekecsapat dupla pályás tekepályája is felújításra kerül. A Váralja SC Csókakő visszalép a bajnokságtól és ezt követően 1994-ig nincs nagy pályás csapat Csókakőn. Az Öregfiúk csapatának köszönhetően létrejön a felvidéki Éberharddal, szlovák nevén Malinovoval a testvér települési kapcsolat.

1988-ban bevezetik a községbe a vezetékes ivóvizet. Befejeződik a vezetékes víz bevezetésének beruházása. A víz a község által is építetett bodajki, kajmáti II-es kútból érkezik. Megkezdődik a sportöltöző felépítése.

1989-ben a község szervezésében kiépül a faluban a helyi kábel tv.

1990-ben megszűnik a községi tanács, átalakul Csókakő Községi Önkormányzattá. Megtörténik április 8-án az első szabad választás, szeptember végén pedig az önkormányzati képviselő-testületet választják meg. A tanácselnököt felváltja a polgármester. Ezzel megtörtént a rendszerváltás. Megkezdődik a kárpótlási időszak, felosztják a TSZ vagyonát, átalakul a határrendtartás.

1992-ben a csókakői katolikus templom kertjében avatták fel az 1941-45 közötti időszak katonai és polgári áldozatainak hősi emlék művét. Megjelenik az első 0660-as mobilhálózat a községben. Elkezdik tervezni a vezetékes telefonhálózat kiépítésének a lehetőségét. Megszűnik a Kossuth MGTSZ, megkezdik a felszámolást. Megalakul a tsz romjain a Váralja Varroda, akik harminc helyi női alkalmazottnak adnak munkát, így mentve meg őket a munkanélküliségtől, a bedolgozó rendszert felszámolják.

1993-ban bevezetik a vezetékes földgázt a településre, a belterületi utak új burkolatot kapnak. Megépül a sportöltöző egyik fele.

1994-ben bevezetik a községbe a vezetékes telefont. Megjelennek a GSM rendszerű mobilhálózati lehetőségek a község területén.

1995-ben megalakul a Csókakői Várbarátok Társasága megkezdődik a Csókakői Vár megmentése, újjáépítése.

1996-ban a kaputorony csonk megerősítése, újjá építése megtörténik, megerősítik a vár első mellvédfalát, a barbakán kapuját és falait, valamint újjáépítenek egy falszakaszt, helyreállítják a mellvédfalakat.

1997-ben befejeződik a sportöltöző építése, teljes egészében átadásra kerül az épület. Befejeződik a Kossuth MGTSZ felszámolása, a kárpótlási időszak is lezárul.

1999-ben megrendezésre kerül Csókakő fennállásának 700. évfordulóján az I. Csókakői Várjátékok. Felújították és csillagpontos kábelekre cserélik a kábel tv analóg kábeleit. Megalakulnak luxemburgi Heffingenben és Csókakőn a luxemburgi társaságok. Polgármesteri együttműködési megállapodást ír alá Heffingen és Csókakő.

2000-ben Milleniumi emlékhely kialakítása a temetőben, kialakításra kerül a vár alatti tér.

2001-ben csatornázzák a falut, ekkor fejeződik be a község rácsatlakozása a bodajki szennyvíztelepre, minden házhoz bevezetik a szennyvízelvezető csatornát. Ebben az évben megalakul a Szent Donát Borrend.

2002-ben a település összterületének nagysága 10,72 km2, lakossága 1072 fő, 454 háztartás található a faluban. Óvodája 30 férőhelyes, általános iskolájába 104 fő jár.

2003-ban 100 m3 kőfal építése történt a Bányaudvarban az omlásveszély végett. A Környezetvédelmi Minisztérium támogatásának köszönhetően bezárásra kerül a Csókakői Kőbánya, a bányaterületet a község kezdeményezésére hivatalosan is kivonják a bányaművelés alól. A feltöltésre került bányagödröt helyre állítják, kialakul egy hasznos tér.

2006-ban községünkben jelentős beruházások valósultak meg. Eladásra kerül a kábel tv rendszer, felújítják a kábel tv központi irányító szerveit, többcsatornásra váltják a rendszert.

Átadásra kerültek: Idősek Otthona, Szent Donát püspök szobra, "Új" Művelődési Ház.

2007-ben  a Bányaudvarban felavatták a Trianoni emlékhelyet, amelyen részt vettek a falu lakói és civil szervezetei, illetve a környező településekről érkezők.

2008-ban átadták Csókakőn az AutiFarm lakóotthonát. Átadják hivatalosan is a Csákberény felé vezető Borutat. Megérkezik Luxemburgból a tűzoltóautónk.

2009-ben 1344 fő lakja állandó jelleggel Csókakőt. Több utcánk útburkolata felújításra került. Felújításra és átalakításra került a sportöltöző belseje.

2011-ben befejeződik a Dél-nyugati Felszíni Vízrendezés, amelynek keretében felújítják a község vízelvezető árokrendszerét. Felújításra és átadásra került az Kossuth utcai kereszt. Megalakul a Csókakői Barkócaberkenye Egyesület.

2012-ben átadtuk a vár kaputornyát, a Bányaudvart átneveztük Nagy-Magyarország térre, és felállításra került Horthy Miklós kormányzó kőszobra. Felújításra és átadásra került a Temetői Kápolna, 106 urnahelyes urnafal épült a temetőnkben. Az önkormányzat kezelésébe kerül a vár. Testvér települési kapcsolatról együttműködési megállapodást írt alá Csókakő és a lengyel Byczyna városa.

2013-ban felépült a Várkápolna, és átadtuk a Tűzoltószertár előtt a Szent Flórián szobrot. A Csókakői Általános Iskola önkormányzati fenntartásból állami fenntartásba kerül. Felépült a sportpálya melletti játszótér és fedett színpad. A kábel tv műszakilag fejlesztésre kerül, alkalmassá teszik a digitális technológia fogadására, megtörténik a rendszer átállítása.

2014-ben a Nagy-Magyarország téren felavatásra került a Magyar Királyi Csendőrségnek emléket állító Csendőrszobor, ami a csendőrség jelképét egy oroszlánt ábrázol.

2015-ben átadásra került a Hivatásforgalmú Kerékpárút, megkezdődött az alsóvár feltárása, felépült a pénztár épület a várban, és újjáépült az ágyúállás. Felújításra került a sportpálya korlátrendszere, öntözhetővé tettük a pályát kutat építettünk, labdafogó háló kerültek kihelyezésre és a pálya világítása is lekészült.

2016-ban a Nagy-Magyarország emlékműnél két turulmadár szobra is elhelyezésre került. Az alsóvár lefedésre került, tovább folytatódott az alsóvár feltárása. A Művelődési Ház előtt Márton napkor ünnepélyesen felavattuk az Őseink, szőlőművelők szobrát.

2017-ben csapatzászlókat adományoztunk a 130 éves Csókakői Önkéntes Tűzoltóságnak, megrendeztük a Fejér Megyei Tűzoltóversenyt. Zárhatóvá tettük a tűzoltókocsi helyét, megkezdtük a Tűzoltószertárunk felújítását. Befejeződött az alsóvár feltárása, megtalálták a kutat, a műtárgyat előkészítették a további vizsgálatokra, a feltárását egy későbbi időpontban végzik el.

2018-ban felállítottuk a Münstereifeli (Római) Szent Donát szobrát a fő utca kezdeténél. A régi Szent Donát szobrot pedig a Temetői Kápolnában helyeztük el. A községet állandó jelleggel 1431 fő lakja. Megkezdődik a napelemes erőmű felépítése, a Vár utca rekonstrukciója, a Vár utcai járda újjáépítése.

 

 

 

Csókakő község honlapját a jacsa.NET készítette.